Közel az összeomlás? Leállhat az egyik legfontosabb áramlási rendszer.Közel az összeomlás? Leállhat az egyik legfontosabb áramlási rendszer.
 |
Leállhat az egyik legfontosabb áramlási rendszer Bolygónk éghajlatának jövője egy láthatatlan, mégis hatalmas erő kezében van, amely a Föld legdélibb pontján rejtőzik. A legújabb tudományos eredmények szerint a globális óceáni áramlatok működését már a múltban is drasztikusan átalakította az antarktiszi jég olvadása. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi mindazt, amit a világméretű klímaváltozás mozgatórugóiról és a jövőbeli felmelegedés kockázatairól eddig tudtunk. |
| A Föld történetének alaposabb vizsgálata során a kutatók megdöbbentő összefüggésekre bukkantak. A bolygó klímája az elmúlt hárommillió évben folyamatosan változott, kiterjedt jégkorszakok és melegebb, jégmentes időszakok váltották egymást. Amikor egy jégkorszak a végéhez közeledett, a hatalmas jégtakarók elkezdtek visszahúzódni és elolvadni. Ez a hatalmas mennyiségű olvadékvíz pedig alapjaiban formálta át a tengeri közeget. A legújabb kutatások rámutatnak, hogy az utolsó két nagy felmelegedési időszak során az Antarktiszról származó édesvíz jelentősen lelassította a felszíni és a mélyvizek keveredését a Déli-óceánban. A vízrétegek szétválása miatt a globális óceáni áramlatok veszítettek az erejükből, ami kihatott az egész bolygó éghajlatára. |
 |
 |
Nézzük meg hogy mi is az a tengeri áramlás A tengeri áramlatok a Föld éghajlati rendszerének egyik legösszetettebb és legmeghatározóbb elemei. Gyakran hasonlítjuk őket a bolygó „keringési rendszeréhez”, mert ugyanúgy szállítanak hőt, energiát és anyagokat, ahogyan a vérkeringés az élő szervezetekben. Nélkülük a kontinensek éghajlata, a csapadékeloszlás, a tengeri ökoszisztémák működése, sőt az emberi civilizáció térbeli eloszlása is alapvetően másképp alakult volna. A tengeri áramlások megértése ezért nem csupán földrajzi kérdés, hanem klímatudományi, ökológiai és gazdasági jelentőségű téma is. |
| Mi mozgatja a tengeri áramlatokat? A tengervíz mozgását alapvetően három nagy tényező irányítja: a szelek, a Föld forgása és a víztömegek sűrűségkülönbségei. Ezek együttesen hozzák létre azt a globális rendszert, amely a felszíntől a több ezer méteres mélységig átszövi az óceánokat. A felszíni áramlatok elsődleges mozgatói a nagy földi szélrendszerek. Az Egyenlítő térségében a passzátszelek fújnak kelet felől nyugat felé, amelyek a felszíni vizet is nyugat irányba terelik. Így alakulnak ki az egyenlítői áramlatok az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánban. A mérsékelt övben a nyugati szelek dominálnak, amelyek nyugatról kelet felé hajtják a vizet. E szélrendszerek hatására az óceánokban hatalmas körkörös áramlási rendszerek, úgynevezett gyre-ök jönnek létre. A víz mozgását azonban nemcsak a szél irányítja, hanem a Föld forgása is. A Coriolis-hatás következtében az északi féltekén a mozgó víztömegek jobbra, a déli féltekén balra térülnek el. Ennek eredményeként az északi félteke nagy óceáni körforgásai az óramutató járásával megegyező, a déli féltekéiek azzal ellentétes irányban keringenek. A kontinensek partvonalai mintegy „mederbe terelik” ezt a mozgást, így az áramlatok jól meghatározott útvonalakat követnek. A harmadik alapvető hajtóerő a víz sűrűségkülönbsége. A tengervíz sűrűségét a hőmérséklet és a sótartalom határozza meg. A hideg, sós víz sűrűbb, ezért lesüllyed; a melegebb, kevésbé sós víz könnyebb, ezért a felszínen marad. Ez a folyamat hozza létre a mélytengeri, úgynevezett termohalin cirkulációt, amely a teljes világtengert összekapcsoló „óceáni szállítószalagként” működik. |
 |
 |
Az Atlanti-óceán áramlási rendszere Az Atlanti-óceán különösen fontos szerepet játszik a globális éghajlat szabályozásában. Itt működik az egyik legismertebb és legintenzívebb meleg áramlat, a Golf Stream, amely a Mexikói-öböl térségéből indul, majd Észak-Amerika keleti partjai mentén észak felé halad. Ez az áramlat hatalmas mennyiségű hőt szállít a trópusokról a magasabb szélességek felé. A Golf-áramlat folytatása az North Atlantic Current, amely Nyugat- és Észak-Európa partjai felé irányul. Ennek köszönhető, hogy például a Brit-szigetek vagy Norvégia partvidéke jóval enyhébb éghajlatú, mint az azonos földrajzi szélességen fekvő kanadai területek. Az Atlanti-óceán északi részén a lehűlő víz – különösen Grönland és Izland térségében – lesüllyed, és mélyvízként dél felé áramlik vissza. Ezt az összetett rendszert nevezzük Atlantic Meridional Overturning Circulation-nek (AMOC). Ez a rendszer a felszínen meleg vizet szállít északra, a mélyben pedig hideg vizet délre, így zárva az atlanti körforgást. Az Atlanti-óceánban hideg áramlatok is működnek. A Labrador Current Grönland és Kanada felől hoz hideg vizet dél felé, míg a Canary Current Északnyugat-Afrika partjai mentén áramlik az Egyenlítő irányába. A déli féltekén a Benguela Current hűti Délnyugat-Afrika partvidékét. Ezek a hideg áramlatok gyakran tápanyagban gazdag mélyvizeket hoznak a felszínre, így rendkívül gazdag halászati területeket hoznak létre. |
| A Csendes-óceán és az Indiai-óceán áramlatai. A Csendes-óceánban hasonló körforgás figyelhető meg. A Kuroshio Current Japán partjai mentén észak felé szállít meleg vizet, míg a California Current hideg vizet hoz dél felé Észak-Amerika nyugati partjai mentén. Dél-Amerika nyugati oldalán a Peru Current (más néven Humboldt-áramlat) működik, amely az egyik legjelentősebb hideg áramlat a világon. Ez kulcsszerepet játszik az El Niño–La Niña éghajlati jelenségek kialakulásában. Az Indiai-óceán különlegessége, hogy áramlási rendszere erősen kötődik a monszunokhoz. Az évszakos szélirány-változások miatt egyes áramlatok iránya is módosul. A déli féltekén az Agulhas Current meleg vizet szállít Afrika délkeleti partjai mentén. A Déli-óceánban működik a Antarctic Circumpolar Current, amely nyugatról kelet felé körbeáramolja az Antarktiszt. Ez a Föld legerősebb tengeri áramlata, és összeköti az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánt. |
 |
 |
Az áramlatok globális jelentősége A tengeri áramlatok elsődleges szerepe a hőszállítás. A trópusokon felmelegedett víz energiát visz a magasabb földrajzi szélességek felé, ezáltal mérsékli a hőmérsékleti különbségeket a bolygón. Ha ez a rendszer nem működne, az Egyenlítő térsége sokkal forróbb, a sarkvidékek pedig még hidegebbek lennének. Az áramlatok befolyásolják a csapadékrendszereket is. A meleg tengervíz fölött több párolgás történik, ami csapadékképződéshez vezet. Az áramlatok eltolódása tehát az esőzónák vándorlását is okozhatja. |
| Ökológiai szempontból az áramlatok tápanyagokat szállítanak. A hideg, feláramló vizek nitrátban és foszfátban gazdagok, ami planktonvirágzást indít el, és ez a tengeri tápláléklánc alapja. A világ legfontosabb halászati területei hideg áramlatokhoz kötődnek. Végül az áramlatok fontos szerepet játszanak, itt a bolygó légköre folyamatosan gázokat cserél a mélyóceánnal. A tengerek sötét mélye egy hatalmas, természetes szénraktárként funkcionál, amely elképesztő mennyiségű, nagyjából százszor több szén-dioxid gázt képes magában tartani, mint a felettünk lévő atmoszféra. |
 |
 |
Mi történne, ha az atlanti áramlási rendszer lelassulna? Az utóbbi évtizedek kutatásai szerint az AMOC gyengülő tendenciát mutat. Ennek egyik oka a grönlandi jég olvadása, amely nagy mennyiségű édesvizet juttat az Atlanti-óceán északi részébe. Az édesvíz csökkenti a sótartalmat, ezáltal a víz sűrűségét is, ami gyengíti a lesüllyedést és az egész rendszer „motorját”. Egy jelentős lassulás következményei súlyosak lennének. Északnyugat-Európa éghajlata lehűlhetne, a csapadékzónák eltolódhatnának, és bizonyos térségekben gyakoribbá válhatnának az aszályok. Az Egyesült Államok keleti partvidékén gyorsabb tengerszint-emelkedés következhetne be az áramlási viszonyok megváltozása miatt. A tengeri ökoszisztémák átalakulnának, ami a halászatot és a part menti közösségeket is érintené. Fontos hangsúlyozni, hogy teljes „leállás” rövid időn belül nem valószínű, de a rendszer érzékeny az éghajlatváltozásra. Az áramlatok nem csupán passzív elemei a klímának, hanem aktív szabályozói is. |
| Összegzés A tengeri áramlatok a Föld éghajlati rendszerének alapvető alkotóelemei. A szelek, a Föld forgása és a hőmérséklet- valamint sótartalom-különbségek együttesen hozzák létre azt a globális hálózatot, amely összeköti az óceánokat. Az Atlanti-óceán rendszere, különösen a Golf-áramlat és az AMOC, kulcsszerepet játszik Európa és az északi félteke éghajlatának alakításában. Az áramlatok nemcsak hőt, hanem életet, tápanyagot és energiát is szállítanak. A múltbeli folyamatok, az óceáni áramlatok és az antarktiszi jég kapcsolatának pontos megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a tudósok megbízhatóbban meg tudják jósolni a Föld éghajlatának és élővilágának jövőbeli változásait. |
 |
Forrás: Origo; csas; www.astro.u-szeged.hu; wikipedia.org; femina.hu; bien.hu; nyuz.elte.hu; mandiner;